Az Élő magyaróra online műsorfolyam az anyanyelv és az irodalom aktuális, nagyobb érdeklődésre számot tartó jelenségeit, kérdéseit, problémáit dolgozza fel – nem a szigorú értelemben vett tanórai keretekhez igazodva, de kiemelten kezelve az iskolai felhasználhatóságot. Az adások nem csupán a magyartanári közösséget célozzák meg, hiszen az anyanyelvi ismeretterjesztés, a tudománykommunikáció iránt érdeklődők szintén a célközönséghez tartoznak. Az egyes műsorokhoz feladatok, segédanyagok készülnek, amelyek hozzájárulnak az adott témában való elmélyüléshez, a több szempontú (akár a szűk értelemben vett tananyagon túli) feldolgozáshoz.
A tervezett műsorok különböző elképzelés alapján valósulnak meg: a szerkesztők neves szakembereket, a téma szempontjából érintett partnereket hívnak meg, máskor izgalmas források (filmrészletek, mémek) adják a nyersanyagot.
Az első adások általánosságban érintenek olyan égető kérdéseket, mint a verselemzés fontossága, a hungaropesszimizmus és -optimizmus irodalmi megjelenése és taníthatósága. Ezek alapos átgondolása nagyon is szükséges az élményszerző oktatáshoz. A további műsorok célzottan dolgoznak fel szűkebb témákat.

Első adás

Miért elemezzük „szanaszéjjel” a verseket? Meddig terjed az értelmezés szabadsága? Van-e értelme a „mire gondolt a költő” kérdésnek?
Az irodalomkritikus és a magyartanár a szöveg pártjára áll. A költő azonban rátromfol: igenis fontos a szerzői szándék, és mégiscsak van elsődleges olvasat.

Segédanyagok

Feladatsor

„A verselemzést unatkozó bölcsészek találták ki, hogy úgy tűnjön, csinálnak valamit” – szól a sommás diákvélemény. A felső tagozatos és a középiskolai irodalomórák nagy részén mégis valamiféle műelemzés, műértelmezés zajlik. A diákvéleményeket hallva rádöbbenhetünk, hogy a „Miért elemzünk verset?” kérdésre még a tananyag szorításában is érdemes néhány órát szánni. A téma – főleg a 9. évfolyam elején – jó megalapozása lehet az egész évben folyó munkának.
Az itt közölt feladatoknál megadjuk, hogy a videós anyag melyik részéhez kapcsolódnak, de a feladatok a videó nélkül is felhasználhatók. A lazán összekapcsolódó gyakorlatokat úgy alakítottuk ki, hogy egymástól függetlenül is bevethetők legyenek, vagy akár három-négy bevezető irodalomórához is kellő mennyiségű anyagot kínáljanak. Ha valaki egyben szeretné tartani őket, akkor a 9. évfolyam „Bevezetés az irodalomba” témakörének egy lehetséges alternatíváját és kiegészítését nyújtják. A feladatok megoldásával a tanulók megtapasztalhatják, hogy mit jelent az irodalomról való értelmező beszélgetés. Ugyanakkor az egyes feladatok egymástól külön is kezelhetők, magasabb évfolyamokon is felhasználhatók.

Azt javasoljuk a kollégáinknak, bátran formálják a gyakorlatokat a „saját képükre”. Az elemzett szövegeket szabadon lehet másokkal helyettesíteni, ahogy a munkaformát (egyéni, páros, csoportos vagy frontális osztálymunka) az aktuális igényekhez és körülményekhez igazíthatják. Reméljük, az itt közölt feladatok ihletet is adnak, továbbgondolásra, újabb kreatív gyakorlatok megalkotására ösztönöznek.

Szempontsor a műelemzéshez

Az (egyébként valószínűtlen) anekdota szerint Arany János egyszer így reagált arra, amikor egy kritikus az egyik műve kapcsán a költői gondolatokat akarta megfejteni: „gondoltam fenét”. Valóban értelmetlen tevékenység a műelemzés? Valóban arról szól, hogy „kitalálsz valami gyökérséget, és közlöd, szerintem pedig erre gondolt a költő”? Vagy azt kell a diáknak kitalálnia, hogy a tanár mire gondol, hogy szerinte mire gondolt a költő?

Rávághatnánk a kérdésekre, hogy természetesen nem az esetenként több száz éve halott költő gondolatait kell megfejtenünk. De akkor mit? A diákoknak legtöbbször megfoghatatlan, nehezen érthető az irodalmi művek „mélyebb” elemzése, s néha a tanáraiknak is nehézséget okoz a műelemzés mibenlétének magyarázata.

A Kell-e szanaszéjjel elemezni a verseket? c. videóban egy költő, egy irodalomtudós és egy középiskolai magyartanár nézőpontjából is láthattuk a kérdés összetettségét. Az itt közölt segédlet elsősorban a magyartanároknak szeretne segítséget nyújtani a lehetséges szempontok összegyűjtésével. Természetesen az összes szempont figyelembevétele egy mű elemzése során bőven meghaladná egy tanóra kereteit. Itt is arra biztatjuk kollégáinkat, válogassanak a megadottakból a tanulóik, illetve az értelmezett mű igényeit szem előtt tartva.