![elomagyarora-logo_v1_2](https://elomagyarora.hu/wp-content/uploads/2021/12/elomagyarora-logo_v1_2.png)
Az Élő magyaróra online műsorfolyam az anyanyelv és az irodalom aktuális, nagyobb érdeklődésre számot tartó jelenségeit, kérdéseit, problémáit dolgozza fel – nem a szigorú értelemben vett tanórai keretekhez igazodva, de kiemelten kezelve az iskolai felhasználhatóságot. Az adások nem csupán a magyartanári közösséget célozzák meg, hiszen az anyanyelvi ismeretterjesztés, a tudománykommunikáció iránt érdeklődők szintén a célközönséghez tartoznak. Az egyes műsorokhoz feladatok, segédanyagok készülnek, amelyek hozzájárulnak az adott témában való elmélyüléshez, a több szempontú (akár a szűk értelemben vett tananyagon túli) feldolgozáshoz.
A tervezett műsorok különböző elképzelés alapján valósulnak meg: a szerkesztők neves szakembereket, a téma szempontjából érintett partnereket hívnak meg, máskor izgalmas források (filmrészletek, mémek) adják a nyersanyagot.
Az első adások általánosságban érintenek olyan égető kérdéseket, mint a verselemzés fontossága, a hungaropesszimizmus és -optimizmus irodalmi megjelenése és taníthatósága. Ezek alapos átgondolása nagyon is szükséges az élményszerző oktatáshoz. A további műsorok célzottan dolgoznak fel szűkebb témákat.
![high-school_11](https://elomagyarora.hu/wp-content/uploads/2021/12/high-school_11.jpg)
Bájoló lágy trillák
Bájos, dekoratív és pajzán: Csokonai rokokó oldala egy könnyed kisfilmben. Szó esik rózsákról, fürdőző nimfákról, valamint arról a bizonyos szeplőről is. És talán elhisszük a végére, hogy a rokokó nem feltétlenül azonos a giccsel.
Petőfi, a slágergyáros
Ha 150 éve lett volna Petőfi Rádió, a slágerlisták élén minden bizonnyal Petőfi-nóták álltak volna. Ezúttal nem a világmegváltónak, nem az üstökösnek, és még csak nem is a légtornásznak eredünk a nyomába. A slágergyáros Petőfi titkához igyekszünk közelebb jutni – és közben persze többször dalra fakadunk.
A Madáchi jövő már a jelen…
Klímakatasztrófa, cancel culture, génmanipuláció, a biológiai egyensúly felborulása – ugye, ismerős XXI. századi disztópiák? Az ember tragédiájában mindegyikre találunk – néha hátborzongatóan pontos – utalásokat. Madách próféta volt, vagy jövőkutatás úttörője? És miben lehet ma még „bízva bízni”?
Verselemzés tejszínhabbal
Nem szoktunk habozni, ezúttal viszont ezt tesszük! Így végre mindenki megtudja, mi köze a tejszínhabnak a költészethez. Verselemző minikurzus – mindössze hat percben. S hozzá egy betűszó, amelynek segítségével az elemzési szempontok bármikor felidézhetők. Édesítsük hát meg a verselemzés kávéját!
A himnusz terei
200 éves a Himnusz szövege
Mi mindent szimbolizál a magyar himnusz? Igaz-e, hogy Erkelt kényszerítették a pályázat megírására? Mi volt a katolikus egyház legfőbb kifogása a himnusz ellen? Hol van a helye más nemzetek himnuszai között? Többek között ezekre a kérdésekre adunk választ vendégünk, Fónagy Zoltán történész közreműködésével. Előkerül a protokoll, a himnuszt érintő tabuk, és persze érintjük a pesszimizmus kérdését is. A félórás műsor vetíthető magyar kultúra napjára szervezett iskolai eseményen, és lehet Kölcsey Himnuszát bevezető segédanyag az irodalomórán.
ÍZES ANYANYELVÜNK
A magyar nyelvjárások
Hogyan válik slágerré a palóc rap? Él-e még a „szögedi” nyelvjárás? Miért melengeti az ember lelkét, ha tájszólást hall? Műsorunkban Bárth János nyelvész-nyelvjáráskutató tárja fel a tájnyelvek jellegzetességeit, valamint szerepét a mai nyilvánosságban.
A nyelvjárások témakörére a 11. évfolyamon a tanterv szerint egy-két tanítási óra jut, miközben az élményszerű bemutatáshoz szükséges hang- és képfelvételek összeállítása sok időt vesz igénybe. A tanórányi terjedelmű Ízes anyanyelvünk-adás a Kazinczy Műhely szerkesztőinek reményei szerint szakszerűségében a magyartanárok megelégedésére szolgál, a válogatott nyelvi felvételek pedig fogyaszthatóvá teszik a témát a diákok számára.
23. Kossuth-szónokverseny (Petőfi vs. Kossuth)
Szónokok vették birtokba november 12-én a Nemzeti Színházat. A 23. Kossuth-szónokverseny döntőjében 23 középiskolás és egyetemista fiatal mérhette össze szónoki képességét, a legjobbak pedig vitatkozásban is kipróbálhatták magukat. A szervezők a verseny idei tematikáját Petőfi és Kossuth alakjára építették föl: sok fiatal a közösségimédia-platformokról (főként a TikTokról) érkezett, de a versenyen hagyományosan részt vevő egyetemista réteg is szép számmal képviseltette magát.
A másik Gárdonyi
Mindenki tudja, ki volt Gárdonyi Géza. De vajon ismerjük-e a művek mögött rejtőzködő embert? Ismerjük-e azt a Gárdonyit, aki nem csupán tollal vitézkedett, hanem karddal, sakkfigurákkal, ecsettel, hegedűvonóval és talán nádpálcával is? Az Élő magyaróra mostani adása kedélyes beszélgetés, melynek során a bor is előkerül, ráadásul valaki nótára fakad.
9. Élő magyaróra-tábor
Július 6. és 10. között került sor a magyartanároknak szervezett Élő magyaróra-táborra Sátoraljaújhelyben, a Kazinczy Ferenc Múzeumban. Az idei tábor a színház, a drámatanítás és a drámapedagógia témaköreit ölelte fel. A résztvevőknek lehetőségük volt megosztani azokat a tapasztalataikat is, amelyeket az Élő magyaróra műsorfolyam kapcsán szereztek.
Szalmabábégetés – Hogyan működnek az érvelési hibák?
„A légből kapott álhíreken, összeesküvés-elméleteken sokszor nevetünk, esetleg bosszankodunk. Ilyen tartalmakat a közösségi médiában szép számmal találhatunk. Érvelési hibák, manipuláció, szalmabáb-érvelés, csúsztatás… Csak néhány azok közül a fogalmak közül, amelyekkel nap mint nap találkozunk a közösségimédia-felületeken, és lehet, hogy észre sem vesszük őket. Az Élő magyaróra mostani adása ezeknek a vizuális és nyelvi tartalmaknak a felismeréséhez nyújt segítséget.”
Segédanyagok
![high-school_08](https://elomagyarora.hu/wp-content/uploads/2022/07/lanyok_tanulnak_800x.jpg)
Feladatsor
A videóban több helyen is feliratokat helyeztünk el, hogy az elhangzottak gyakorlatba való átültetését segítsük. Ennek érdekében készült el a feladatsor is, amelyre a feliratok utalnak: szeretnénk összefoglaló-elemző feldolgozási segédlet adni az érvelési hibák tanításához és tanulásához.
![high-school_09](https://elomagyarora.hu/wp-content/uploads/2022/07/tanulnak_800x.jpg)
Fogalomtár
Fontos szempont az érvelési hibák tanításánál a szándékosság kérdése: hiszen míg egy nem szándékos érvelési hiba fakadhat akár egyszerű tudáshiányból, a szándékos megtévesztés már manipuláció. És persze számos egyéb érv is felhasználható a közönség megvezetésére. Fogalomtárunk ezeknek a fogalmaknak az értelmezéséhez ad kapaszkodót.
Újranyitott thébai akták
Szophoklész: Oidipusz király
Vannak művek, amelyek úgy emelhetők ki saját korukból, hogy szinte egyetlen jelentésárnyalatuk sem sérül. Az Oidipuszban az archetipikus szimbólumok elsöprő ereje, a letaglózó sorsszerűség, a prototipikus detektívtörténet, értelmezési lehetőségeket kitágító pszichoanalízis, a múltfejtés mint drámaírói mesterfogás is csak töredékét jelentik a szóba jöhető interpretációknak. Műsorunkban újranyitjuk a thébai történetet: ezúttal színházi rendező, pszichológus és magyartanár ered Oidipusz nyomába.
Segédanyagok
![student-1-1442222](https://elomagyarora.hu/wp-content/uploads/2022/04/student-1-1442222.jpg)
Az Oidipusz-dráma nem kötelező tananyag. A kötelezően előírt Antigoné bevezetéséhez azonban szükséges a thébai mondakör áttekintése, ehhez ad segítséget a mellékelt ppt. A további segédanyagok és kapcsolódó feladatok az Oidipusz király részletesebb feldolgozásához nyújtanak segítséget, például a nulladik évfolyamos nyelvi előkészítő osztályok, az emelt szintű vagy emelt óraszámú, vagy dráma tantárgyat tanuló osztályok számára.
Kötelező hungaropesszimizmus?
„Forgó viszontság járma alatt nyögünk” – írja Berzsenyi. S nem csupán ő, hanem költőink színe-java: mintha a hungaropesszimizmus kötelező lírai attitűd volna nálunk. Az irodalmi kánon – legalábbis a középiskolai tantervek szintjén – túlnyomórészt a nemzeti és egyéni tragédiákhoz kapcsolódó irodalmi alkotásokra épül. Sorsunkból, történelmünkből logikusan következik ez a sötét tónus? Vagy mi csináljuk magunknak?
Szakértőink antropológiai, irodalomtörténeti és nyelvi szempontból járják körül a kérdést. Többek között megállapítják, hogy a tragikumra szükség van, és abban is egyetértenek, hogy üdvös dolog volna az irodalom derűs oldalát kissé hangsúlyosabban szerepeltetni az órákon.
Segédanyagok
![high-school_08](https://elomagyarora.hu/wp-content/uploads/2021/12/high-school_06.jpg)
ADY MAGYARSÁGVERSEINEK MOTIVIKUS KAPCSOLATAI
Ady költészete jellegzetesen hungaropesszimista színezetű, így a videó kiegészítő, gondolatindító, motiváló eszköz lehet Ady magyarságverseinek feldolgozásához.
A mellékelt ppt és óraterv Ady magyarságverseinek jellegzetes motívumait veszi számba, ezek irodalmi előzményeire mutat rá. Ennél fogva egyaránt alkalmas a korábbi irodalmi tanulmányok felidézésére és Ady magyarságverseinek összefoglalására is.
Az anyag a „hungaropesszimizmus” irodalmi vonatkozásainak reprezentatív összefoglalása is egyben, így más irodalmi korszakok feldolgozása esetén is használható (pl. a reformkor hazafias lírájához, vagy Illyés Gyula, Radnóti Miklós és Márai Sándor egyes alkotásaihoz kapcsolódóan).
A ppt levetítése önmagában, az óratervben közölt feladatok nélkül is gondolatindító, vitára alkalmas kérdéseket vet fel.
![high-school_05](https://elomagyarora.hu/wp-content/uploads/2021/12/high-school_05-e1644916688991.jpg)
ÓRATERV
Ady nagy újítóként él a köztudatban, jogosan. A magyarság-verseiben megjelenő motívumok jelentős részének előzményeit azonban megtaláljuk a korábbi századok magyar irodalmában. Kiváltképp Zrínyit, a kuruc költészetet, valamint a magyar reformkor és nemzeti romantika irodalmát kell kapcsolódási pontként megjelölnünk. Ilyen módon az Ady magyarság-verseit összegző óra alkalmas a korábban tanultak felidézésére is (a segédanyagként mellékelt ppt nagyrészt ismert költemények és prózai művek részleteit tartalmazza). Több példát hozunk annak illusztrálására, hogy Ady magyarságképe hatással volt a kortársakra és későbbi klasszikusainkra is.
„Szanaszéjjel” elemzett versek
Miért elemezzük „szanaszéjjel” a verseket? Meddig terjed az értelmezés szabadsága? Van-e értelme a „mire gondolt a költő” kérdésnek?
Az irodalomkritikus és a magyartanár a szöveg pártjára áll. A költő azonban rátromfol: igenis fontos a szerzői szándék, és mégiscsak van elsődleges olvasat.
Segédanyagok
![high-school_08](https://elomagyarora.hu/wp-content/uploads/2021/12/high-school_08.jpg)
Feladatsor
„A verselemzést unatkozó bölcsészek találták ki, hogy úgy tűnjön, csinálnak valamit” – szól a sommás diákvélemény. A felső tagozatos és a középiskolai irodalomórák nagy részén mégis valamiféle műelemzés, műértelmezés zajlik. A diákvéleményeket hallva rádöbbenhetünk, hogy a „Miért elemzünk verset?” kérdésre még a tananyag szorításában is érdemes néhány órát szánni. A téma – főleg a 9. évfolyam elején – jó megalapozása lehet az egész évben folyó munkának.
Az itt közölt feladatoknál megadjuk, hogy a videós anyag melyik részéhez kapcsolódnak, de a feladatok a videó nélkül is felhasználhatók. A lazán összekapcsolódó gyakorlatokat úgy alakítottuk ki, hogy egymástól függetlenül is bevethetők legyenek, vagy akár három-négy bevezető irodalomórához is kellő mennyiségű anyagot kínáljanak. Ha valaki egyben szeretné tartani őket, akkor a 9. évfolyam „Bevezetés az irodalomba” témakörének egy lehetséges alternatíváját és kiegészítését nyújtják. A feladatok megoldásával a tanulók megtapasztalhatják, hogy mit jelent az irodalomról való értelmező beszélgetés. Ugyanakkor az egyes feladatok egymástól külön is kezelhetők, magasabb évfolyamokon is felhasználhatók.
Azt javasoljuk a kollégáinknak, bátran formálják a gyakorlatokat a „saját képükre”. Az elemzett szövegeket szabadon lehet másokkal helyettesíteni, ahogy a munkaformát (egyéni, páros, csoportos vagy frontális osztálymunka) az aktuális igényekhez és körülményekhez igazíthatják. Reméljük, az itt közölt feladatok ihletet is adnak, továbbgondolásra, újabb kreatív gyakorlatok megalkotására ösztönöznek.
![high-school_09](https://elomagyarora.hu/wp-content/uploads/2021/12/high-school_09.jpg)
Szempontsor a műelemzéshez
Az (egyébként valószínűtlen) anekdota szerint Arany János egyszer így reagált arra, amikor egy kritikus az egyik műve kapcsán a költői gondolatokat akarta megfejteni: „gondoltam fenét”. Valóban értelmetlen tevékenység a műelemzés? Valóban arról szól, hogy „kitalálsz valami gyökérséget, és közlöd, szerintem pedig erre gondolt a költő”? Vagy azt kell a diáknak kitalálnia, hogy a tanár mire gondol, hogy szerinte mire gondolt a költő?
Rávághatnánk a kérdésekre, hogy természetesen nem az esetenként több száz éve halott költő gondolatait kell megfejtenünk. De akkor mit? A diákoknak legtöbbször megfoghatatlan, nehezen érthető az irodalmi művek „mélyebb” elemzése, s néha a tanáraiknak is nehézséget okoz a műelemzés mibenlétének magyarázata.
A Kell-e szanaszéjjel elemezni a verseket? c. videóban egy költő, egy irodalomtudós és egy középiskolai magyartanár nézőpontjából is láthattuk a kérdés összetettségét. Az itt közölt segédlet elsősorban a magyartanároknak szeretne segítséget nyújtani a lehetséges szempontok összegyűjtésével. Természetesen az összes szempont figyelembevétele egy mű elemzése során bőven meghaladná egy tanóra kereteit. Itt is arra biztatjuk kollégáinkat, válogassanak a megadottakból a tanulóik, illetve az értelmezett mű igényeit szem előtt tartva.