Az Élő magyaróra online műsorfolyam az anyanyelv és az irodalom aktuális, nagyobb érdeklődésre számot tartó jelenségeit, kérdéseit, problémáit dolgozza fel – nem a szigorú értelemben vett tanórai keretekhez igazodva, de kiemelten kezelve az iskolai felhasználhatóságot. Az adások nem csupán a magyartanári közösséget célozzák meg, hiszen az anyanyelvi ismeretterjesztés, a tudománykommunikáció iránt érdeklődők szintén a célközönséghez tartoznak. Az egyes műsorokhoz feladatok, segédanyagok készülnek, amelyek hozzájárulnak az adott témában való elmélyüléshez, a több szempontú (akár a szűk értelemben vett tananyagon túli) feldolgozáshoz.
A tervezett műsorok különböző elképzelés alapján valósulnak meg: a szerkesztők neves szakembereket, a téma szempontjából érintett partnereket hívnak meg, máskor izgalmas források (filmrészletek, mémek) adják a nyersanyagot.
Az első adások általánosságban érintenek olyan égető kérdéseket, mint a verselemzés fontossága, a hungaropesszimizmus és -optimizmus irodalmi megjelenése és taníthatósága. Ezek alapos átgondolása nagyon is szükséges az élményszerző oktatáshoz. A további műsorok célzottan dolgoznak fel szűkebb témákat.
Bájoló lágy trillák
Bájos, dekoratív és pajzán: Csokonai rokokó oldala egy könnyed kisfilmben. Szó esik rózsákról, fürdőző nimfákról, valamint arról a bizonyos szeplőről is. És talán elhisszük a végére, hogy a rokokó nem feltétlenül azonos a giccsel.
Petőfi, a slágergyáros
Ha 150 éve lett volna Petőfi Rádió, a slágerlisták élén minden bizonnyal Petőfi-nóták álltak volna. Ezúttal nem a világmegváltónak, nem az üstökösnek, és még csak nem is a légtornásznak eredünk a nyomába. A slágergyáros Petőfi titkához igyekszünk közelebb jutni – és közben persze többször dalra fakadunk.
A Madáchi jövő már a jelen…
Klímakatasztrófa, cancel culture, génmanipuláció, a biológiai egyensúly felborulása – ugye, ismerős XXI. századi disztópiák? Az ember tragédiájában mindegyikre találunk – néha hátborzongatóan pontos – utalásokat. Madách próféta volt, vagy jövőkutatás úttörője? És miben lehet ma még „bízva bízni”?
Verselemzés tejszínhabbal
Nem szoktunk habozni, ezúttal viszont ezt tesszük! Így végre mindenki megtudja, mi köze a tejszínhabnak a költészethez. Verselemző minikurzus – mindössze hat percben. S hozzá egy betűszó, amelynek segítségével az elemzési szempontok bármikor felidézhetők. Édesítsük hát meg a verselemzés kávéját!
A himnusz terei
200 éves a Himnusz szövege
Mi mindent szimbolizál a magyar himnusz? Igaz-e, hogy Erkelt kényszerítették a pályázat megírására? Mi volt a katolikus egyház legfőbb kifogása a himnusz ellen? Hol van a helye más nemzetek himnuszai között? Többek között ezekre a kérdésekre adunk választ vendégünk, Fónagy Zoltán történész közreműködésével. Előkerül a protokoll, a himnuszt érintő tabuk, és persze érintjük a pesszimizmus kérdését is. A félórás műsor vetíthető magyar kultúra napjára szervezett iskolai eseményen, és lehet Kölcsey Himnuszát bevezető segédanyag az irodalomórán.
ÍZES ANYANYELVÜNK
A magyar nyelvjárások
Hogyan válik slágerré a palóc rap? Él-e még a „szögedi” nyelvjárás? Miért melengeti az ember lelkét, ha tájszólást hall? Műsorunkban Bárth János nyelvész-nyelvjáráskutató tárja fel a tájnyelvek jellegzetességeit, valamint szerepét a mai nyilvánosságban.
A nyelvjárások témakörére a 11. évfolyamon a tanterv szerint egy-két tanítási óra jut, miközben az élményszerű bemutatáshoz szükséges hang- és képfelvételek összeállítása sok időt vesz igénybe. A tanórányi terjedelmű Ízes anyanyelvünk-adás a Kazinczy Műhely szerkesztőinek reményei szerint szakszerűségében a magyartanárok megelégedésére szolgál, a válogatott nyelvi felvételek pedig fogyaszthatóvá teszik a témát a diákok számára.
23. Kossuth-szónokverseny (Petőfi vs. Kossuth)
Szónokok vették birtokba november 12-én a Nemzeti Színházat. A 23. Kossuth-szónokverseny döntőjében 23 középiskolás és egyetemista fiatal mérhette össze szónoki képességét, a legjobbak pedig vitatkozásban is kipróbálhatták magukat. A szervezők a verseny idei tematikáját Petőfi és Kossuth alakjára építették föl: sok fiatal a közösségimédia-platformokról (főként a TikTokról) érkezett, de a versenyen hagyományosan részt vevő egyetemista réteg is szép számmal képviseltette magát.
A másik Gárdonyi
Mindenki tudja, ki volt Gárdonyi Géza. De vajon ismerjük-e a művek mögött rejtőzködő embert? Ismerjük-e azt a Gárdonyit, aki nem csupán tollal vitézkedett, hanem karddal, sakkfigurákkal, ecsettel, hegedűvonóval és talán nádpálcával is? Az Élő magyaróra mostani adása kedélyes beszélgetés, melynek során a bor is előkerül, ráadásul valaki nótára fakad.
9. Élő magyaróra-tábor
Július 6. és 10. között került sor a magyartanároknak szervezett Élő magyaróra-táborra Sátoraljaújhelyben, a Kazinczy Ferenc Múzeumban. Az idei tábor a színház, a drámatanítás és a drámapedagógia témaköreit ölelte fel. A résztvevőknek lehetőségük volt megosztani azokat a tapasztalataikat is, amelyeket az Élő magyaróra műsorfolyam kapcsán szereztek.
Szalmabábégetés – Hogyan működnek az érvelési hibák?
„A légből kapott álhíreken, összeesküvés-elméleteken sokszor nevetünk, esetleg bosszankodunk. Ilyen tartalmakat a közösségi médiában szép számmal találhatunk. Érvelési hibák, manipuláció, szalmabáb-érvelés, csúsztatás… Csak néhány azok közül a fogalmak közül, amelyekkel nap mint nap találkozunk a közösségimédia-felületeken, és lehet, hogy észre sem vesszük őket. Az Élő magyaróra mostani adása ezeknek a vizuális és nyelvi tartalmaknak a felismeréséhez nyújt segítséget.”
Segédanyagok
Feladatsor
A videóban több helyen is feliratokat helyeztünk el, hogy az elhangzottak gyakorlatba való átültetését segítsük. Ennek érdekében készült el a feladatsor is, amelyre a feliratok utalnak: szeretnénk összefoglaló-elemző feldolgozási segédlet adni az érvelési hibák tanításához és tanulásához.
Fogalomtár
Fontos szempont az érvelési hibák tanításánál a szándékosság kérdése: hiszen míg egy nem szándékos érvelési hiba fakadhat akár egyszerű tudáshiányból, a szándékos megtévesztés már manipuláció. És persze számos egyéb érv is felhasználható a közönség megvezetésére. Fogalomtárunk ezeknek a fogalmaknak az értelmezéséhez ad kapaszkodót.
Újranyitott thébai akták
Szophoklész: Oidipusz király
Vannak művek, amelyek úgy emelhetők ki saját korukból, hogy szinte egyetlen jelentésárnyalatuk sem sérül. Az Oidipuszban az archetipikus szimbólumok elsöprő ereje, a letaglózó sorsszerűség, a prototipikus detektívtörténet, értelmezési lehetőségeket kitágító pszichoanalízis, a múltfejtés mint drámaírói mesterfogás is csak töredékét jelentik a szóba jöhető interpretációknak. Műsorunkban újranyitjuk a thébai történetet: ezúttal színházi rendező, pszichológus és magyartanár ered Oidipusz nyomába.
Segédanyagok
Az Oidipusz-dráma nem kötelező tananyag. A kötelezően előírt Antigoné bevezetéséhez azonban szükséges a thébai mondakör áttekintése, ehhez ad segítséget a mellékelt ppt. A további segédanyagok és kapcsolódó feladatok az Oidipusz király részletesebb feldolgozásához nyújtanak segítséget, például a nulladik évfolyamos nyelvi előkészítő osztályok, az emelt szintű vagy emelt óraszámú, vagy dráma tantárgyat tanuló osztályok számára.
Kötelező hungaropesszimizmus?
„Forgó viszontság járma alatt nyögünk” – írja Berzsenyi. S nem csupán ő, hanem költőink színe-java: mintha a hungaropesszimizmus kötelező lírai attitűd volna nálunk. Az irodalmi kánon – legalábbis a középiskolai tantervek szintjén – túlnyomórészt a nemzeti és egyéni tragédiákhoz kapcsolódó irodalmi alkotásokra épül. Sorsunkból, történelmünkből logikusan következik ez a sötét tónus? Vagy mi csináljuk magunknak?
Szakértőink antropológiai, irodalomtörténeti és nyelvi szempontból járják körül a kérdést. Többek között megállapítják, hogy a tragikumra szükség van, és abban is egyetértenek, hogy üdvös dolog volna az irodalom derűs oldalát kissé hangsúlyosabban szerepeltetni az órákon.
Segédanyagok
ADY MAGYARSÁGVERSEINEK MOTIVIKUS KAPCSOLATAI
Ady költészete jellegzetesen hungaropesszimista színezetű, így a videó kiegészítő, gondolatindító, motiváló eszköz lehet Ady magyarságverseinek feldolgozásához.
A mellékelt ppt és óraterv Ady magyarságverseinek jellegzetes motívumait veszi számba, ezek irodalmi előzményeire mutat rá. Ennél fogva egyaránt alkalmas a korábbi irodalmi tanulmányok felidézésére és Ady magyarságverseinek összefoglalására is.
Az anyag a „hungaropesszimizmus” irodalmi vonatkozásainak reprezentatív összefoglalása is egyben, így más irodalmi korszakok feldolgozása esetén is használható (pl. a reformkor hazafias lírájához, vagy Illyés Gyula, Radnóti Miklós és Márai Sándor egyes alkotásaihoz kapcsolódóan).
A ppt levetítése önmagában, az óratervben közölt feladatok nélkül is gondolatindító, vitára alkalmas kérdéseket vet fel.
ÓRATERV
Ady nagy újítóként él a köztudatban, jogosan. A magyarság-verseiben megjelenő motívumok jelentős részének előzményeit azonban megtaláljuk a korábbi századok magyar irodalmában. Kiváltképp Zrínyit, a kuruc költészetet, valamint a magyar reformkor és nemzeti romantika irodalmát kell kapcsolódási pontként megjelölnünk. Ilyen módon az Ady magyarság-verseit összegző óra alkalmas a korábban tanultak felidézésére is (a segédanyagként mellékelt ppt nagyrészt ismert költemények és prózai művek részleteit tartalmazza). Több példát hozunk annak illusztrálására, hogy Ady magyarságképe hatással volt a kortársakra és későbbi klasszikusainkra is.
„Szanaszéjjel” elemzett versek
Miért elemezzük „szanaszéjjel” a verseket? Meddig terjed az értelmezés szabadsága? Van-e értelme a „mire gondolt a költő” kérdésnek?
Az irodalomkritikus és a magyartanár a szöveg pártjára áll. A költő azonban rátromfol: igenis fontos a szerzői szándék, és mégiscsak van elsődleges olvasat.
Segédanyagok
Feladatsor
„A verselemzést unatkozó bölcsészek találták ki, hogy úgy tűnjön, csinálnak valamit” – szól a sommás diákvélemény. A felső tagozatos és a középiskolai irodalomórák nagy részén mégis valamiféle műelemzés, műértelmezés zajlik. A diákvéleményeket hallva rádöbbenhetünk, hogy a „Miért elemzünk verset?” kérdésre még a tananyag szorításában is érdemes néhány órát szánni. A téma – főleg a 9. évfolyam elején – jó megalapozása lehet az egész évben folyó munkának.
Az itt közölt feladatoknál megadjuk, hogy a videós anyag melyik részéhez kapcsolódnak, de a feladatok a videó nélkül is felhasználhatók. A lazán összekapcsolódó gyakorlatokat úgy alakítottuk ki, hogy egymástól függetlenül is bevethetők legyenek, vagy akár három-négy bevezető irodalomórához is kellő mennyiségű anyagot kínáljanak. Ha valaki egyben szeretné tartani őket, akkor a 9. évfolyam „Bevezetés az irodalomba” témakörének egy lehetséges alternatíváját és kiegészítését nyújtják. A feladatok megoldásával a tanulók megtapasztalhatják, hogy mit jelent az irodalomról való értelmező beszélgetés. Ugyanakkor az egyes feladatok egymástól külön is kezelhetők, magasabb évfolyamokon is felhasználhatók.
Azt javasoljuk a kollégáinknak, bátran formálják a gyakorlatokat a „saját képükre”. Az elemzett szövegeket szabadon lehet másokkal helyettesíteni, ahogy a munkaformát (egyéni, páros, csoportos vagy frontális osztálymunka) az aktuális igényekhez és körülményekhez igazíthatják. Reméljük, az itt közölt feladatok ihletet is adnak, továbbgondolásra, újabb kreatív gyakorlatok megalkotására ösztönöznek.
Szempontsor a műelemzéshez
Az (egyébként valószínűtlen) anekdota szerint Arany János egyszer így reagált arra, amikor egy kritikus az egyik műve kapcsán a költői gondolatokat akarta megfejteni: „gondoltam fenét”. Valóban értelmetlen tevékenység a műelemzés? Valóban arról szól, hogy „kitalálsz valami gyökérséget, és közlöd, szerintem pedig erre gondolt a költő”? Vagy azt kell a diáknak kitalálnia, hogy a tanár mire gondol, hogy szerinte mire gondolt a költő?
Rávághatnánk a kérdésekre, hogy természetesen nem az esetenként több száz éve halott költő gondolatait kell megfejtenünk. De akkor mit? A diákoknak legtöbbször megfoghatatlan, nehezen érthető az irodalmi művek „mélyebb” elemzése, s néha a tanáraiknak is nehézséget okoz a műelemzés mibenlétének magyarázata.
A Kell-e szanaszéjjel elemezni a verseket? c. videóban egy költő, egy irodalomtudós és egy középiskolai magyartanár nézőpontjából is láthattuk a kérdés összetettségét. Az itt közölt segédlet elsősorban a magyartanároknak szeretne segítséget nyújtani a lehetséges szempontok összegyűjtésével. Természetesen az összes szempont figyelembevétele egy mű elemzése során bőven meghaladná egy tanóra kereteit. Itt is arra biztatjuk kollégáinkat, válogassanak a megadottakból a tanulóik, illetve az értelmezett mű igényeit szem előtt tartva.
